Kémény építés

Kémény építéssel kapcsolatban nem árt néhány fontos információval tisztában lennünk.
A kémények kettős feladata, hogy a fűteni kívánt épület /helység/ fűtőberendezések füstgázát a szabadba vezessék, továbbá légcsatorna közvetítésével az égéshez szükséges levegőt biztosítsák.
A felszálló meleg levegő helyét a friss, hideg levegő foglalja el, ezt a levegőcserét nevezik szaknyelven huzatnak.

A huzat nagysága függ:
– a kémény magasságától
– a kémény belső súrlódási ellenállásától
– a külső levegő és a füstgázok közötti hőmérséklet különbségétől
– a külső légmozgástól
– légnyomástól

A kémény magasságát és keresztmetszetét hő technikai számítással kell méretezni a kívánt tüzelőberendezés KW teljesítményének ismeretében.

2009. január 1-től a tégla kémény alkalmazását jogszabály tiltja.
Tehát két lehetőség van épülő ház esetén:

1, a megépített tégla kéményt utólag saválló béléscsővel bebéleljük.
2, vagy nem építünk téglakéményt, hanem az előre gyártott szerelt kémény építjük be. /építési tervmódosítás!!!/
Ezt minden esetben a megrendelő dönti el.

Sokan ragaszkodnak a tégla kéményhez mivel ezt a látványt szokták meg ez az elfogadott az emberek számára, viszont anyagilag nem biztos, hogy olcsóbb /a téglakémény anyag+munkadíj és az utólagos bélelés anyag+ munkadíj/.
Illetve nagy a rizikó, hogy a megépített tégla kéménybe /6 téglás kéménybe max. 200mm Ø bélcső fér el/ nem fér be a cső.
Ebben az esetben két hiba lehetőség van:
a, Ez köszönhető a kőművesnek, hogy rakja a kéményt /mennyi a távolság a téglák között/, hogy vakolja be belülről /vastagon vagy vékonyan/, milyen minőségű kisméretű téglát használ / első vagy másod osztályú a tégla, méretpontosság/.
b, A terven 6 téglás kéményt tervezett az építész, de a megrendelő egy nagyobb teljesítményű készüléket vásárol és ez a keresztmetszetű kémény, ami a készülék működéséhez szükséges lenne, a meglévő tégla kéménybe nem fér el.

A kéményben áramló füstgázok a kürtő falához húzódnak. Az érdes kiálló téglával készült füstjáratok súrlódási ellenállása igen nagy, magyarul a tégla kémény sarkaiban illetve a kémény teljes belső falán a korom, pernye egyszerűen megtapad és egy idő után eltömődik.
Ez a súrlódási ellenállás lassítja a füstgázok haladását és csökkenti a kémény huzatát.
A kéménykürtő megfelel, ha a kémény füstjáratának belső felülete sima, falazatának hézagai tömörek, és a füstgáz vegyi hatásával ellenálló.
A legmegfelelőbbek a kör keresztmetszetű, mert a hengeres kürtőfal mellett áramló füstgázoknak így a legkisebb az ellenállásuk.
Már meglévő téglakémény estében a tüzelőberendezést a téglakémény terhelhetőségének függvényében kell kiválasztani.
Itt jön szóba ismét a megépített tégla kémény, utólag, saválló béléscsővel való bélelése.
Minden esetben a téglakéményt a fűtéstechnikai vállalattal vagy szakemberrel ki kell sepertetni. És az előre gyártott elemek segítségével elkészítjük az utólagos bélelést.

Ha ez a meglévő téglakémény keresztmetszete nem felel meg a tüzelőberendezés KW teljesítményéhez, vagy a tégla kéményben elhúzás található, ami megakadályozza, béléscső beépítés a kémény kürtőbe akkor ajánljuk a szerelt kéményt.
Szerelt kémény a megrendelő számára nem szokványos, eltér a megszokott téglakémény látványától.

Ilyenkor alkalmazható a szerelt kémény, amely a lakás bármely pontján beépíthető, ha az épülettartó szerkezetébe nem ütközik. A szerelt kémény könnyen, gyorsan, tisztán max. 1 nap alatt kivitelezhető. Nagy előnye a tégla kéménnyel szemben, mobilitása és az összsúlya.
Két fajtája van a szerelt kéménynek: külső szerelt kémény és az épületen belül lévő szerelt kémény.

Inox, rozsdamentes, saválló, fémkémény, nemesacél:

Alapkövetelmény a korszerű kéményeknél, hogy az égéskor keletkező savakkal, a nedvességgel és a korrózióval szemben ellenálló legyen, hogy elkerüljük, a keletkező kondenzátum átnedvesedését /a fal átnedvesedik, ennek eltávolítása meglehetősen nehézkes/.
Jól kiéghető legyen a korom lerakódás és kondenzvíz kicsapódás veszélye miatt.
Inox, rozsdamentes, saválló, fémkémény, nemesacél ezen anyagokból készült kéményrendszerek kiválóan megfelelnek, a korszerű kémények alapkövetelményeinek a legjobb tulajdonságokkal rendelkeznek az égéstermék elvezetéséhez.
Az építési előírások szerint az inox, rozsdamentes, saválló, fémkémény, nemesacél akár a szimpla vagy a szerelt /dupla falú szigetelt/ kéményrendszerek kiválóan alkalmazhatóak gáz-, olaj- és szilárd tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezések kialakításakor illetve felújításkor korszerűsítéskor egyaránt.
Tömítés alkalmazása esetén a rendszer túlnyomásos üzemelésre is alkalmas.
A nagy alkatrész választék lehetővé teszi mindenféle égéstermék elvezetést.
Inox, rozsdamentes, saválló, nemesacél anyagból készült kémény évtizedeken keresztül megbízhatóan fog működni. Jelen helyzetben a legkorszerűbb, legmegbízhatóbb a piacon.

Kandalló:
A kandalló a mai kor lakóház építészetében újra reneszánszát éli, elsősorban a megnövekedett energiaáraknak köszönhetően másodsorban egy jól megtervezett és kivitelezett kandalló a lakás dísze.
A nosztalgia jegyében, megmaradtak a hagyományos kandallók, de azok belső kialakításában az égőtér, a tűztér fejlesztése során műszakilag jelentős a változás.
Európában neves kandallógyártó cégek korszerű tűzterű kandalló betétek százait fejlesztették ki és dobták piacra.
A tüzelőberendezések lehetnek nyitott és zárt tűzterűek a tűztér kiképzésének formáját tekintve.
A nyitott tűzterű kandallók célja az, hogy a tűz hangulata a lakásban érvényesüljön, e kandallók tűztér megoldása egy oldalról, két oldalról, három oldalról nyitott lehet.
A zárt rendszernél ugyanabban a látványban és élményben részesülhetünk, mint a nyitott tűzterű esetében.
Hatásfok és energiatakarékossági szempontból ez a megoldás gazdaságosabb és szakmailag korszerűnek tekinthető még akkor is, ha fűtésük hagyományos.
pl. Hordozható fémlemez kandalló, korszerű kandalló betét hagyományos kandallóba építve
/ ez a legelterjedtebb/, zárt, szakmai értelemben véve korszerű tűzterű, üvegezett ajtajú kandalló lakókörnyezetbe építve. Itt alkalmazható az acéllemezből készülő komplett tűztérbetét Edilkamin típusú /természetesen több típus és márka létezik/

A zárt rendszerű kandallóknak két fajtája van:
– az egyik a száraz kandalló, ennek legfőbb jellemzője, hogy azt az adott helyiséget fűti ahova a kandalló telepítve van.
– a másik a vízteres kandalló, ezt viszont a központi fűtési rendszerre ráköthető és az egész lakás területén azonos hőfokot tudunk biztosítani.
Azt még megemlíteném, hogy a piacon nagyon sok fajta kandalló /KW teljesítmény, / kapható a lehetőségek tárháza végtelen.

A jó kandalló tervezése a kéménnyel kezdődik, minden esetben ellenőrizni kell a kémény keresztmetszetét, hogy megfelelő a tüzelőberendezésnek, és hogy a vonatkozó előírásoknak a kémény minősége megfelel e.
A tüzelőberendezés megvásárlása előtt érdemes szakember véleményét kikérni és minden lehetőséget számba vetve a lehető legjobb megoldást kiválasztani.
A kandalló tervezés első fázisa a kandalló helyének és működési rendszerének meghatározása, a második a külső forma és az anyagok megválasztása, illeszkedve a környezethez és a lakáshoz.

Burkolatként használhatunk /a lehetőségek tárháza számtalan/:
– építőköveket, lehetnek természetes vagy megmunkált felületűek
– téglák
– csempék és kerámiák
– kályhacsempék
– ytong
– tűzálló gipszkarton
Készíthetünk díszítésként a kandalló kereteit fából, fémlemezből, ezeket nem éghető anyagokra kell rögzíteni.
Léteznek a piacon előre gyártott kandallóburkolatok, ami egyszerűen összeépíthető.

Cserépkályha:
A jó cserépkályha tervezése a kéménnyel kezdődik, minden esetben ellenőrizni kell a kémény keresztmetszetét, hogy megfelelő a tüzelőberendezésnek, és hogy a vonatkozó előírásoknak a kémény minősége megfelel e.
A cserépkályha a mai kor lakóház építészetében újra reneszánszát éli, elsősorban a megnövekedett energiaáraknak köszönhetően másodsorban egy jól megtervezett és kivitelezett cserépkályha a lakás dísze.
A cserépkályha színes, mázas, égetett agyagcserépből készül.
Hihetetlenül gazdag forma- és színvilág alakult ki.
Használhatjuk akár fő, akár kiegészítő fűtésként is, /egyetlen hátránya, hogy az adott helyiséget fűti/.
Formája lehet /egyszerű – mozgalmas, hagyományos – modern, szimmetrikus – aszimmetrikus, szögletes – íves, ülőpadka csempéből vagy vakolt, stb./. bármilyen elképzelés kivitelezhető.

A fatüzelésű cserépkályhába naponta egyszer kell befűteni, vagyis egyszerre berakni a tűztérbe az egy napra elegendő famennyiséget /Mérettől függően kb. 15-25 kg/.
A fa 2-3 óráig ég, erre az időre a felügyeletét kell biztosítani, majd a fa leégése után, amikor már csak parázs van a tűztérben, az ajtót le kell zárni.
Samott tűztér füstjáratokkal, a csempéken keresztül sugározza a hőt, 1 csempe 1 légköbméter befűtésére alkalmas (kiegészítő fűtésként 1,5-2 légköbmétert lehet számolni).
1-1,5 óra kell a kályha átmelegedéséhez, és 20-24 órán keresztül sugározza a meleget.
A cserépkályha teljesítménye kisebb, ezért kisebb átmérőjű kémény is elegendő.
Nagy súlya miatt nem mindenhova építhető be, ezért nagy körültekintést igényel a cserépkályha helyének kiválasztása. Mérettől függően súlyuk 500-1500 kg között van.

Amire még figyelni kell a tervezéskor, a hidegburkolatot célszerű a kályha egész területe alá lerakni. A parketták közül csak az egyenletes teherhordású fajtákat rakhatják a kályha alá /pl. hajópadlót, párnafás szerkezetűt nem/.
Padlófűtés csövei nem futhatnak alatta, már meglévő padlófűtés csövet kb. 10cm beton réteggel kell ellátni.

A cserépkályhának három fő része van:
– talapzat/ hő átadásban nem vesz részt/
– kályhatest /amely a talapzaton áll és magába foglalja a fűtésre szolgáló kályha főbb belső egységeit./
– párkány /amely, a kályha felső, egyben befejező része/
A cserépkályha belső tere két fő részre osztható:
– tűztér /ahol az elégetni való anyagot helyezzük/
– füstjáratok /ahol a füstgázok átadják a hőt a kályha falainak/ a füstjáratnak olyan hosszúnak kell lennie, mint ahány m2 a kályha felülete.
Ezen kívül vannak még beépített szerelvények:
– hamuajtó
– tüzelőajtó
– rostély
– füstcső
Elhelyezésük szerint három csoportra osztható:
– szabadon álló
– sarokban lévő
– falközi /egyszerre két helyiségben is fűt/
A cserépkályha színes, mázas, égetett agyagcserépből készül.

Tető biztonsági rendszer:

A tetőn végzett tevékenységekre vonatkozó előírások:
– 1993 évi XCIII. törvény a munkavédelemről
– MSZ 04-9001: 1989 „Munkavédelem. Építési munkák általános biztonságtechnikai követelményei”, valamint a MSZ 04-902:198 „Munkavédelem. Épületszerelési munkák biztonságtechnikai követelményei”
– 47/1979 (XI.30.) Mt, 64/1980 (XII.29.) MT és 5/1986 ÉVM rendeletek.